2024. április 28., vasárnap

ELTE Füvészkert🪴(2024.04.25)

A Z-szak legutóbbi gyakorlatán az immáron több mint 250 éves ELTE Füvészkertbe látogattunk el. A legtöbbeknek a Pál utcai fiúkból ismerős helyszínt eredetileg Nagyszobaton, a mai Szlovákia területén hozták létre, az ottani orvosi kar számára, hogy mindig legyenek kéznél gyógynövények. Azóta ötször költözött, míg meg nem találta a jól ismert mai helyét a nyolcadik kerületben. 2006 óta az ELTE oktatási egységeként működik. A 3,1 hektáros területen több mint 7-8 ezer növényfajt tartanak számon, több tematikus egységben. 


1. A Kastély:

 Első megállónk a "Kastély" nevet viselő létesítmény volt, melyet egyesek szerint maga Mátyás király is vadászkastélynak használt. A mai formájában 200 éves épület magán hordozta a kor és vele a város történelmi sebeit, tele volt lövésnyomokkal amik a második világháborúból  maradtak rajta. 

 

Lövésnyomok a kastély oldalán

Jellemzően mindig a kert igazgatója lakott benne, amiből adódtak érdekes események a múltba, egyszer az igazgató kergetett el, el az épület falán lévő kúszónövényen felmászó betörőt, egyszer pedig mikor az éjszaka közepén az elkóborolt macskáját kereste, a szomszédos kórházi dolgozók azt hittek az egyik bolond flangál szabadon. 

 Az épület elejénél egy több száz millió éves konzerválódott fatörzs van kiállítva, melyet egyenesen Ipolytarnócról hoztak ide, ahol a Z szakkal épp pár hete jártunk (Az erről írt beszámolók Bogi és Vanessza blogján megtalálhatók) Az épület mellett pedig három igen magas és vaskos Ginko fa áll. Ezek igen szívós fák, tekintve hogy már a dinoszauruszok korában is jelen voltak, és pár fa még a Hirosimai atombombát is túlélték. Emellett a Ginkók úgynevezett két laki fák, ami azt jelenti hogy fiú és lány fa is van belőle, sőt, ezek a fák még a nemváltásra is képesek ha a szükség úgy akarja. érdekessége, hogy a lehullott termése igen kellemetlen dög szagot áraszt, aminek köszönhetően a dögevő állatok eszik meg, és terjesztik a magjait.

 

Ginkófák


2. Ázsiai kert: 

Ez után az Ázsia kert részbe mentünk át, ahol elsőnek a Bonszai fákat néztük meg. Engem meglepetésként ért, hogy a Bonszai fák amúgy teljesen normális fák, amik a metszés és a gondozás miatt maradnak ilyen picik, amúgy simán megnőnének normális méretűre. Ebből kifolyólag, otthon is lehet Bonszai fát készíteni a kellő hozzáértéssel. 

 

Bonszai fák, mögöttük a Kastély

Egy másik érdekes növény Ázsiából a Bambusz, ami igazából egy fűféle, abból is a legmagasabb a világon, akár 30 méter magasra is megnőhet. Ínvázív faj, terjed mint a tűz, nagyon nehezen irtható és nagyon gyorsan nő, akár több centit naponta. Ezt a régi időkben ki is használták a Japánok, kivégzésre, ha egy bűnös embert a Bambusz cserje felé kikötöztek, az pár nap alatt átnőtt szerencsétlenen, nem szép halál. 

 

Bambuszerdő

Ezek mellett az Ázsiai kert otthont adott a Sakura fának, azaz cseresznyefának ami most sajnos éppen nem virágzott. Erről a fáról elárulták, hogy minden évben maga a Japán nagykövet ültet egy újat, egy több órás ceremónia keretén belül. És a kínai Mamutfenyőnek, amit 1942-ig kihaltnak hittek a kutatók.


3. Gyógynövénykert:

 A Gyógynövénykert szinte megszámlálhatatlan mennyiségű, különböző felhasználású növényt tartalmaz, többek között, Bárányfüvet, Oregánót, Édesköményt, Farkas Almát, Szurokfüvet és sok mást, mérgező és fogyasztható növényeket egyaránt. Érdekesség, hogy ha egy növénynek a nevében, "farkas", vagy "kutya" szerepel, az biztos hogy mérgező, lásd: Farkasalma, Kutyatej.

 

A Gyógynövénykert, háttérben Pálmaház


4. Pálmaház:

 A Füvészkerten belül a Pálmaháznak is igen kalandos története van! 1865-ben épült, majd 1945-ben bomba találat érte, és csak 1955-ben sikerült újraépíteni. A bejáratát és más egyes részleteid díszletként is használták az 1969-es "Pál utcai fiúk" c. filmhez.

Bent, a Barackpálma, és a Cukorpálma mellett többek között Szarvas agancs páfrányt, egy igen érdekes, gumóban növő, saját magát komposztáló, és emésztő növényt, valamint Banánfát találunk. A Banánfa igazából nem fa, a legnagyobb lágyszárú növény, és eredetileg Indiából származik. Ha elég idős lesz, egyszerűen csak kidől, ezért a Füvészkert kertészei kivágják a már haldokló fákat, mielőtt az kitörné a pálmaház üvegfalait.

Szarvas Agancs Páfrány

 

Banánfa termése

5. Viktória Ház: 

A Viktória ház a benne található amazoni Tündérrózsáról kapta a nevét, ami pechünkre épp nem virágzott látogatásunkkor. A ház egyik termében egy kis tó kapott helyet, benne Mangrove fákkal és mindenféle tavirózsákkal, és vízinövényekkel. körülötte ágyásokban húsevő, rovarfogó növények, melyekről megtudtuk, hogy néha bizonyos békák belebújnak hogy megegyék a növény által elkapott bogarakat. 

 

Viktória ház tava

Megnéztük a cikászházat, melynek növényei a Perm korból maradtak fenn. Láttunk begóniákat, és óriásira növő Serlegpáfrányt. Utoljára a kaktuszokat néztük meg, ahol kiderült, hogy a kaktusz tüskéi elsősorban a pára megfogására, és árnyékolásra valók.

 

Kaktuszok

Mivel a Füvészkert ELTE-s diákigazolvánnyal ingyenesen látogatható, biztosan visszajövök ide máskor is!  


 

 

2024. március 24., vasárnap

Dreher Sörgyár🍺 (2024.03.22)

 

A Z-szak legutóbbi terepgyakorlata alkalmából, az Idén 170-éves Dreher Sörgyárba látogattunk el. A látogatás során meséltek nekünk a gyár múltjáról, annak tiszteletéről, és az ezzel mégis párosuló innovatív hozzáállásról.


 A látogatás menete: 

 Az udvar 

A látogatást egy rövid kisfilm megtekintésével kezdtük, majd a körbevezető fiatalember kivezetett minket a fogadóépületből. Az épületek közti üres területen a gyár különböző létesítményeiből jövő-menő, szállító kamion forgalom miatt csak vigyázva, a vezetőnk mögött sorban, láthatósági mellényt viselve lehetett közlekedni. Ahogy kint megcsodálhattuk a pöpec állapotban fenntartott épületeket, és a nagyobbnál nagyobb silókat, tartályokat, a vezetőnk arról mesélt, hogy az árpát már maláta formában, Dunaújvárosból szerzik be, viszont a komlót Csehországból rendelik.

 

A gyár udvara

 

 Az ANTL sör 

Az első beltéri megállónk rögtön egy alternatívabb sörfajtának a kis üzeme volt, ami az ANTL nevet viseli. Ez egy kísérleti, kézműves sör, Ipa és Apa verzióban gyártják, és csakis kijelölt vendéglőkben, csapolt formában árulják. Itt ablakokon keresztül beleláthattunk két különböző fázisba, mind a két helyiségben csak tartályokat láttunk, sört nem. Itt a vezetőnk elmondta, hogy ezt a sört 60 fokon cefrézik, majd leszűrik, ezután 100 fokon forralják, majd sörtől függően 5-9 napig erjesztik, amit az "Ászokolás" nevű lépés követ, amikor ugyanis a tartály alján összegyűlt élesztőt kiengedik. Ez után 10 napra lehűtik. Ez után jön a pasztőrözés, majd a kb 1 kilométerre található töltő állomásra kerül.

Az ANTL gyártása


  A főzőház 

A következő állomásunk a gyár legendás Főzőháza volt. Itt belépéskor egy kis előtérben 4 zsák fogadott minket, az elsőben Festői maláta, a másodikban Pilzeni maláta, a harmadikban Kukoricagríz, a negyedikben pedig Komló pelletek voltak. Ebből nekem a kukoricagríz tűnt szokatlannak, de a vezetőnk elmondta hogy ettől édesebb lesz a sör, ellensúlyozva a komló keserűségét, de 2019 óta gyártanak úgynevezett "Dreher Goldot" amiből a kukoricagríz kimarad.

Máltás-zsákok


Ezután egy lépcsőn felmentünk a híres Főzőterembe, ami igazán látványos helynek bizonyult. Nyolc, hatalmas, csillogó díszes réztartály tárult a szemünk elé, amikben viszont az volt a csalóka, hogy a rézborítás ma már csak esztétikai célt szolgál, afféle díszburkolat, alatta ugyanis modern technológia lapul, ami teljesen automatizált, csak a múltal szembeni tisztelet okán tartották meg ezeket a borításokat.

Réz főzőtartályok


 Régi erjesztő medencék 

 Ezután megnéztük a gyár régi erjesztő medencéit, amiket a rendszerváltás óta nem használnak, ugyanis korszerűbb technológia váltotta fel. Még mindig teljesen üzemképesek, ha rá lennének szorulva, de manapság már ez a lépés is tartályokban történik.

Erjesztőmedencék

Ezután a körbevezetés a külön a gyár számára készült, Dréher Antalt ábrázoló Kolotko szobor megtekintésével zárult.

 

Dréher Antalt ábrázoló Kolotko szobor


 Fenntarthatóság: 

 A hagyomány megőrzésről híres Dreher is kénytelen néha alkalmazkodni a változó időkhöz. A fenntarthatóság egyre fontosabb szempont manapság minden vállalatnál a bolygónk védelme érdekében, ennek eredménye például hogy a például régen, 1l sör elkészítéséhez összesen 10l vizet használtak el a teljes folyamat alatt, a céljuk az, hogy ezt 2,75l-re tudják levinni. Emellett a szénnel való fűtést is földgázra cserélték, de vannak további terveik is.


 Érdekességek: 


  •  Az épület tetőszerkezetét, melyben az erjesztő medencék találhatók, az Eiffel cég tervezte.
  • A "léhűtő" kifejezés onnan ered, hogy régen mikor még hatalmas kádakban tartva hűtötték a sört, napokon át, kellett rá pár munkás aki ezeket egy hatalmas bottal kavargatta, azonban a meleg sörből áradó gőz igen csak elálmosította a munkásokat, akik ezért igen gyakran elszundítottak munka közben. Így ha valaki rájuk nézett nap közben, igen nagy esély volt rá hogy csak a sarokban aludtak.
  • A háborúk alatt, pénz hiányában a Dreher sokszor arra kényszerült hogy más termékeket is forgalmazzon hogy fenn tudja tartani magát, mint például gyógyszert, csokit, tápszert, vagy cukorkát


 







 


2024. március 2., szombat

Racka telep🐑 (2024.03.01)


 A Z-szak második félév negyedik terepgyakorlatán egy Racka juhokat tartó tanyára látogathattunk el.

 A tanyára érve, a tulaj, Avar Ákos, aki egyébként Alsópetény polgármestere is, tartott nekünk egy rövid beszámolót az életéről, hogyan és milyen úton jutott el idáig. Kitért gyerekkora Mongóliában töltött éveire, az ELTE-i mongol szakos tanulmányaira, és arra mikor megvásárolta az első 18 nőstény és 1 bak juhot. 



Ezt egy körbevezetés követte. Megfigyelhettük a felnőtt, nőstény Racka nyájat etetés közben.



Ezután láttuk a juhok lakóhelyét, és megtudtuk hogy a fiatal nőstények, a felnőtt nőstények, a fiatal kosok, és a felnőtt kosok mind külön-külön részen vannak tartva, ugyanis a nagyobb juhok eltaposnák a kicsiket, a nemek elkülönítése pedig a belterjesség elkerülése végett kifejezetten fontos.


A nőstény juhokra nagy szükség van, őket nyírják általában, évente kétszer. Viszont mivel 40-50 juhonként egy kos elég, viszont a nemek születési aránya közel 50-50 százalék, így sajnos a fiatal kos juhok általában hamar a vágóhídon, majd a boltok polcain, vasárnapi fazékban végzik.

Ajánló:

Szaktársam, Julcsi blogja az alsópetényi terepgyakorlatról, melyben további érdekességek olvashatók a rackatelepről: https://julcsi-z.blogspot.com/

Egy Avar Ákossal készült riport:



2023. szeptember 19., kedd

Mit jelent a BOOMEST?

A "Boomest" kifejezés több jelentéssel is bírhat. Németül a "Boom" (erős) szó, fosztóképzővel ellátott "gyenge" jelentéssel bír. Az Urban Dictionary szerint szerint viszont Angol kifejezés, amit arra használjuk amikor valami "nagyon jó" vagy egyenesen "briliáns"

Forrás: Urban Dictionary: boomest

             boomest - Wiktionary, the free dictionary

ELTE Füvészkert🪴(2024.04.25)

A Z-szak legutóbbi gyakorlatán az immáron több mint 250 éves ELTE Füvészkertbe látogattunk el. A legtöbbeknek a Pál utcai fiúkból ismerős he...